2009. február 6., péntek

A férfi a természet ballépése/1*

kis biosz:
Az emberi test minden sejtjében 23 egymástól különböző kromoszómapár található.

Egyik közülük azt határozza meg, hogy férfi-e, avagy nő az ember.
Ez a nemi kromoszómapár.

A nők két nemi kromoszómája külsőre hasonlít egymáshoz, s ez a többi kromoszómapárról is elmondhaó.
A nők nem kromoszómáit: X-nek nevezzük!

A férfiaké különbözik egymástól, az egyik olyan akár a nőké, tehát X, a másik jóval kisebb, voltaképp apró csutak: ez az Y!

a bizonyíték:
Idáig semmi újdonság, ezt mindenki tujda, meglepő azonban, hogy máig nem tisztázták, hogyan keletkezett az Y kromoszóma!

A két hasonló kromoszómapár közül az egyik valamikor jelentős részeit elveszíthette,
így lett 2X kromoszómából 1Y-vagyis az Y-kromoszóma tekinthető a teljes női X-kromoszóma csökevényének.

Férfias világunkban persze senki sem sietett azzal a felfedezéssel, hogy létüket a férfiak, csökött női kromoszómáknak köszönhetik.




Freud óta a leány csonka fiúnak érezheti magát-'mivelhogy hiányzik neki a hímvesszeje!"

Freud elfeldkezett arról, hogy a férfiaknak anyaméhe és emlője nincsen, vagyis éppen azon szervei hiányoznak, amelyek az emlősállatoknál a faj továbbélését szolgálják.
Itt ott mégis kiderül az igazság.
Bár a férfi nem szoptat (csak szopat_a szerk.) mégis vannak mellbimbói.
Mire?Mi a hasznuk?
Másként nem is értelmezhetőek, csak a női emlék maradékainak, a nőiesség csökevényeként.

Tehát...

"Nem a nő a csonka férfi, hanem a férfi fejletlen nő!"

folyt.köv.

Bankó Margit (Írta és rendezte: Az élet!)

...hogy megéri-e mostanában becsületesnek lenni azt nem tudom...gazdasági válság ide vagy oda, azért bennem még van érzés...vagy pont ezért?

A történet a következő:

1.A sulim nem olcsó, de nem is sok.
2.A pénzt összegyűjteni sem könnyű, de nem is nehéz.
3.Befizetés napom volt, amit 5ig lehetet megtenni.
4.Rohanás, hogy 5ig odaérjek a Deákra, főleg, hogy fél 5kor végeztem a munkával.
5.5perc séta után, Nagyvárad tér aluljáró.
6.Teljes áru jegy vásárlása, mert anélkül nem tudok utazni!
7.Gyors memória program futtatása agy nevű szervemben: OTTHAGYTAM A PÉNZT AZ ASZTALON, dejó!
8.Egy enyhe lefolyású szívroham...majd...
9....jegyesBódé mellett Guszti vagyis pénzkiadó automata aka OTP ATM!







Gyors rápillantás a bank által forgalmasabb helyeken elhelyezett, bankkártyával igénybe vehető, elektromos bankjegykiadó készülékre...

...erre benne pénz!

csupa csupa TÍZEZRESek!

Önmagában ez nem is lenne nagy szám, hisz mindenki tudja, ezekben azám' van pénz (jobbesetben és csak nagycímletekben, egészen addig míg, nem jön valaki és ki nem robbantja a cuccot és el nem viszi ami benne van, előfordulási esélye csekély, főleg ilyen forgalmas helyeken.)

Tehát ismételvén magam: PÉNZ vagyis RAJTA KÍVÜL álló okoknál fogva senki sincs körülötte, mondom magamban, most vagy egy kandi kamera megy
vagy a Kísértés c. valóságshow forgatása folyik éppen, de nem, senki sem forgatott, CSAK AZ ÉLET!

Először örültem a dolognak, majd elkezdtem aggódni.
A pénzt kivettem a blokkot is megnéztem, nem is számoltam meg mennyi került a kezembe, kinéztem a papírrol: 80.000Ft volt!

Véletlen, hogy pont annyi, amennyit éppen aznap a sulimra akartam befizetni, amit oly' nagy gondossággal, éppenséggel bentfelejtettem az asztalon?

Hogy miért vettem ki?

Féltem attól, hogy más veszi ki, mert én már ekkor tudtam, hogy, ez bár jól jönne, de nem az enyém és valószínűleg másnak is elég jól jönne és lehet ő is egy diák volt aki ezért a pénzért megdolgozott és éppen be akarta fizetni az iskolájára, kurvára nem vagyok ennyira karitatív (de amúgy kurvára ennyire az vagyok!) de most elfogott egy érzés, amit tényleg az aggódás szült, gondoltam ha nem jön vissza, van egy blokkom és legfeljebb elviszem egy OTP bankba és a blokkról kiderül valójában kihez is tartozik a pénz, nekem nincs bankártyám én nem szeretem a bankártyákat!

Vártam egy kicsit, hátha visszajön valaki és vissza is jött, egy fiatalkorú srác tippelésre azt mondanám 22 éves aggódva támadta meg a mellettem álló készüléket...

...ugyais smsben megjött neki 80EFt lekerült a számlájáról, miközben neki azt írta ki az automata, hogy a pénzügyi tranzakció sikertelen, ezért fogta magát, kiszedte a kártyáját és indult dolgára, de valójában a gép ekkor már újradolgozott és megoldván a problémát, mégis kidobta a kívánt összeget, csak ekkor már az ügyfélnek se híre se hamva.

Aggódó fejét nézvén, hagytam kicsit had szenvedjen, bár ezt már csak a bennem rejlő gonoszságom szülte, lehet csak jobban megnézni akartam, ki az akinek segítek, majd eldöntöm, visszaadom-e, nem tudom, lélektanilag nem akarom már megfejteni a dolgot.

Tehát gyors gondolkozás után odaszóltam neki: 'Ne haragudj, nem ezt keresed?'

Rámnézett, meglátta kezemben a blokkot és a pénzt, majdnem sírt, de nem, szemei jobb sarkából csak egyetlen könnycsepp buggyant ki gondolta magában hátha az övé az amit úgy szorongatok a kezemben, eleinte fel sem fogta a dolgot, sőt még az sem derült ki, hogy mire kellett volna ekkora összeg, sűrű köszönetek közepette elmesélte mi volt, hallani lehetett hangjából, hogy szívéről most ezernyi kő hull le, bocsánatot kért mert sietett, majd eltűnt a tömegben.

Én meg maradtam...se pénz, se a sulit nem tudom befizetni, mivel benthagytam az asztalon a pénzem és ha meg is lett volna, az idő viszont eltelt, bőven 5 óra után volt, nekem maradt a jövőhét és ugyanezen folyamat lejátszása, munka utáni rohanás, jegyvásárlás...de ki tudja, lehet jövőhéten dupla ekkora összeget találok.

A tanulságot meg, vonjátok le Ti!:)