Óó üres lap mondd, hogy töltselek be szavak harag alak tapadnak rám s körbejött a kör be font a seb beforr a seb se volt s nem is lesz kicsit szentimentális, egy mentális szent, szentisten ahol a szentige a létige kicsit kietlen tájakon bolyongó holtodiglan holtomiglan hót jó mi?de csak addig míg tart a hatás a hatásvadászat, vagy csak a vad áztat amíg vagdaltakká nem válunk, vagy csak megkapjuk a vádak ami húsbavágó ergo nem lesz jó, se úgy se így, se hús se ín, csak az inger ami küszöb, mi meg a küszöbön kúszunk egy jobb felé, megalázva
vagy kinek a jobb fele, ha előjön, még jó hogy elöl tölt és még jó, hogy jól céloz a_cél meg szentesít megtestesít a hatalom, mert akarom s mert kívánom, kint rágom azt, ami belül már izgat és mégis szétszedett szétbelez, mindig azt szereted aki nincs és mindig azt nem aki van, mivan? nem normális csak formális ezt hívjuk frontális karambolnak, karmolnak az évek meg bevarrnak szálakat elszántalak s te megszánsz engem néha reménykedtem, hogy nem lesz ez másképp ez más pép egy más nép máshogy van gyúrva, recept nélküli recept_úra , felsorakozott pacientúra (a páciens kurva, pár ciános tortúrótorta) s ami kisül belőle nem az igazi mert ott taszít ahol szítja belénk a kedvet ahol nem kapsz mást csak cserét meg testnedvet
agyilag metsző szemtől szemben már káros álmos kinek nehéz sorsát átviszi egy átkos egy rendszer amikor koronként a korosztályok változnak az egyikben még nyugodt a másikban már átkoznak átkozmálódunk kiégünk leégünk beégünk s csak regélünk a másról mindig megkapjuk mástól egy párttól vagy aki pártol majd elhagy ahelyett h inkább vért adj, dajka mese, hol a sors a mostoha, most vagy soha sorsodba oltott materializáció_ ma te real iz ráció pár porció kiosztott lélek eldobott elszakított elégetett fényképek s mégis élek míg a napok nem vesztenek kedvükből amíg hajlok vele s ő velem a görbetükör tűkön ülve a nem létező tökömet vakarva takarva mindent takarva magamat, hogy ne lássák, milyen is vagyok, ami van a varr alatt:varratlan szálak, rosszul összerakottan egy műtét után amit úgy hívnak rutin s benne az évek tutin tuningolva míg műtestté nem válunk, s amíg a hűlt testvérünk feloldozására nem gyűjtünk.
2009. március 22., vasárnap
2009. február 6., péntek
A férfi a természet ballépése/1*
kis biosz:
Az emberi test minden sejtjében 23 egymástól különböző kromoszómapár található.
Egyik közülük azt határozza meg, hogy férfi-e, avagy nő az ember.
Ez a nemi kromoszómapár.
A nők két nemi kromoszómája külsőre hasonlít egymáshoz, s ez a többi kromoszómapárról is elmondhaó.
A nők nem kromoszómáit: X-nek nevezzük!
A férfiaké különbözik egymástól, az egyik olyan akár a nőké, tehát X, a másik jóval kisebb, voltaképp apró csutak: ez az Y!
a bizonyíték:
Idáig semmi újdonság, ezt mindenki tujda, meglepő azonban, hogy máig nem tisztázták, hogyan keletkezett az Y kromoszóma!
A két hasonló kromoszómapár közül az egyik valamikor jelentős részeit elveszíthette,
így lett 2X kromoszómából 1Y-vagyis az Y-kromoszóma tekinthető a teljes női X-kromoszóma csökevényének.
Férfias világunkban persze senki sem sietett azzal a felfedezéssel, hogy létüket a férfiak, csökött női kromoszómáknak köszönhetik.
Freud óta a leány csonka fiúnak érezheti magát-'mivelhogy hiányzik neki a hímvesszeje!"
Freud elfeldkezett arról, hogy a férfiaknak anyaméhe és emlője nincsen, vagyis éppen azon szervei hiányoznak, amelyek az emlősállatoknál a faj továbbélését szolgálják.
Itt ott mégis kiderül az igazság.
Bár a férfi nem szoptat (csak szopat_a szerk.) mégis vannak mellbimbói.
Mire?Mi a hasznuk?
Másként nem is értelmezhetőek, csak a női emlék maradékainak, a nőiesség csökevényeként.
Tehát...
"Nem a nő a csonka férfi, hanem a férfi fejletlen nő!"
folyt.köv.
Az emberi test minden sejtjében 23 egymástól különböző kromoszómapár található.
Egyik közülük azt határozza meg, hogy férfi-e, avagy nő az ember.
Ez a nemi kromoszómapár.
A nők két nemi kromoszómája külsőre hasonlít egymáshoz, s ez a többi kromoszómapárról is elmondhaó.
A nők nem kromoszómáit: X-nek nevezzük!
A férfiaké különbözik egymástól, az egyik olyan akár a nőké, tehát X, a másik jóval kisebb, voltaképp apró csutak: ez az Y!
a bizonyíték:
Idáig semmi újdonság, ezt mindenki tujda, meglepő azonban, hogy máig nem tisztázták, hogyan keletkezett az Y kromoszóma!
A két hasonló kromoszómapár közül az egyik valamikor jelentős részeit elveszíthette,
így lett 2X kromoszómából 1Y-vagyis az Y-kromoszóma tekinthető a teljes női X-kromoszóma csökevényének.
Férfias világunkban persze senki sem sietett azzal a felfedezéssel, hogy létüket a férfiak, csökött női kromoszómáknak köszönhetik.
Freud óta a leány csonka fiúnak érezheti magát-'mivelhogy hiányzik neki a hímvesszeje!"
Freud elfeldkezett arról, hogy a férfiaknak anyaméhe és emlője nincsen, vagyis éppen azon szervei hiányoznak, amelyek az emlősállatoknál a faj továbbélését szolgálják.
Itt ott mégis kiderül az igazság.
Bár a férfi nem szoptat (csak szopat_a szerk.) mégis vannak mellbimbói.
Mire?Mi a hasznuk?
Másként nem is értelmezhetőek, csak a női emlék maradékainak, a nőiesség csökevényeként.
Tehát...
"Nem a nő a csonka férfi, hanem a férfi fejletlen nő!"
folyt.köv.
Bankó Margit (Írta és rendezte: Az élet!)
...hogy megéri-e mostanában becsületesnek lenni azt nem tudom...gazdasági válság ide vagy oda, azért bennem még van érzés...vagy pont ezért?
A történet a következő:
1.A sulim nem olcsó, de nem is sok.
2.A pénzt összegyűjteni sem könnyű, de nem is nehéz.
3.Befizetés napom volt, amit 5ig lehetet megtenni.
4.Rohanás, hogy 5ig odaérjek a Deákra, főleg, hogy fél 5kor végeztem a munkával.
5.5perc séta után, Nagyvárad tér aluljáró.
6.Teljes áru jegy vásárlása, mert anélkül nem tudok utazni!
7.Gyors memória program futtatása agy nevű szervemben: OTTHAGYTAM A PÉNZT AZ ASZTALON, dejó!
8.Egy enyhe lefolyású szívroham...majd...
9....jegyesBódé mellett Guszti vagyis pénzkiadó automata aka OTP ATM!
Gyors rápillantás a bank által forgalmasabb helyeken elhelyezett, bankkártyával igénybe vehető, elektromos bankjegykiadó készülékre...
...erre benne pénz!
csupa csupa TÍZEZRESek!
Önmagában ez nem is lenne nagy szám, hisz mindenki tudja, ezekben azám' van pénz (jobbesetben és csak nagycímletekben, egészen addig míg, nem jön valaki és ki nem robbantja a cuccot és el nem viszi ami benne van, előfordulási esélye csekély, főleg ilyen forgalmas helyeken.)
Tehát ismételvén magam: PÉNZ vagyis RAJTA KÍVÜL álló okoknál fogva senki sincs körülötte, mondom magamban, most vagy egy kandi kamera megy
vagy a Kísértés c. valóságshow forgatása folyik éppen, de nem, senki sem forgatott, CSAK AZ ÉLET!
Először örültem a dolognak, majd elkezdtem aggódni.
A pénzt kivettem a blokkot is megnéztem, nem is számoltam meg mennyi került a kezembe, kinéztem a papírrol: 80.000Ft volt!
Véletlen, hogy pont annyi, amennyit éppen aznap a sulimra akartam befizetni, amit oly' nagy gondossággal, éppenséggel bentfelejtettem az asztalon?
Hogy miért vettem ki?
Féltem attól, hogy más veszi ki, mert én már ekkor tudtam, hogy, ez bár jól jönne, de nem az enyém és valószínűleg másnak is elég jól jönne és lehet ő is egy diák volt aki ezért a pénzért megdolgozott és éppen be akarta fizetni az iskolájára, kurvára nem vagyok ennyira karitatív (de amúgy kurvára ennyire az vagyok!) de most elfogott egy érzés, amit tényleg az aggódás szült, gondoltam ha nem jön vissza, van egy blokkom és legfeljebb elviszem egy OTP bankba és a blokkról kiderül valójában kihez is tartozik a pénz, nekem nincs bankártyám én nem szeretem a bankártyákat!
Vártam egy kicsit, hátha visszajön valaki és vissza is jött, egy fiatalkorú srác tippelésre azt mondanám 22 éves aggódva támadta meg a mellettem álló készüléket...
...ugyais smsben megjött neki 80EFt lekerült a számlájáról, miközben neki azt írta ki az automata, hogy a pénzügyi tranzakció sikertelen, ezért fogta magát, kiszedte a kártyáját és indult dolgára, de valójában a gép ekkor már újradolgozott és megoldván a problémát, mégis kidobta a kívánt összeget, csak ekkor már az ügyfélnek se híre se hamva.
Aggódó fejét nézvén, hagytam kicsit had szenvedjen, bár ezt már csak a bennem rejlő gonoszságom szülte, lehet csak jobban megnézni akartam, ki az akinek segítek, majd eldöntöm, visszaadom-e, nem tudom, lélektanilag nem akarom már megfejteni a dolgot.
Tehát gyors gondolkozás után odaszóltam neki: 'Ne haragudj, nem ezt keresed?'
Rámnézett, meglátta kezemben a blokkot és a pénzt, majdnem sírt, de nem, szemei jobb sarkából csak egyetlen könnycsepp buggyant ki gondolta magában hátha az övé az amit úgy szorongatok a kezemben, eleinte fel sem fogta a dolgot, sőt még az sem derült ki, hogy mire kellett volna ekkora összeg, sűrű köszönetek közepette elmesélte mi volt, hallani lehetett hangjából, hogy szívéről most ezernyi kő hull le, bocsánatot kért mert sietett, majd eltűnt a tömegben.
Én meg maradtam...se pénz, se a sulit nem tudom befizetni, mivel benthagytam az asztalon a pénzem és ha meg is lett volna, az idő viszont eltelt, bőven 5 óra után volt, nekem maradt a jövőhét és ugyanezen folyamat lejátszása, munka utáni rohanás, jegyvásárlás...de ki tudja, lehet jövőhéten dupla ekkora összeget találok.
A tanulságot meg, vonjátok le Ti!:)
A történet a következő:
1.A sulim nem olcsó, de nem is sok.
2.A pénzt összegyűjteni sem könnyű, de nem is nehéz.
3.Befizetés napom volt, amit 5ig lehetet megtenni.
4.Rohanás, hogy 5ig odaérjek a Deákra, főleg, hogy fél 5kor végeztem a munkával.
5.5perc séta után, Nagyvárad tér aluljáró.
6.Teljes áru jegy vásárlása, mert anélkül nem tudok utazni!
7.Gyors memória program futtatása agy nevű szervemben: OTTHAGYTAM A PÉNZT AZ ASZTALON, dejó!
8.Egy enyhe lefolyású szívroham...majd...
9....jegyesBódé mellett Guszti vagyis pénzkiadó automata aka OTP ATM!
Gyors rápillantás a bank által forgalmasabb helyeken elhelyezett, bankkártyával igénybe vehető, elektromos bankjegykiadó készülékre...
...erre benne pénz!
csupa csupa TÍZEZRESek!
Önmagában ez nem is lenne nagy szám, hisz mindenki tudja, ezekben azám' van pénz (jobbesetben és csak nagycímletekben, egészen addig míg, nem jön valaki és ki nem robbantja a cuccot és el nem viszi ami benne van, előfordulási esélye csekély, főleg ilyen forgalmas helyeken.)
Tehát ismételvén magam: PÉNZ vagyis RAJTA KÍVÜL álló okoknál fogva senki sincs körülötte, mondom magamban, most vagy egy kandi kamera megy
vagy a Kísértés c. valóságshow forgatása folyik éppen, de nem, senki sem forgatott, CSAK AZ ÉLET!
Először örültem a dolognak, majd elkezdtem aggódni.
A pénzt kivettem a blokkot is megnéztem, nem is számoltam meg mennyi került a kezembe, kinéztem a papírrol: 80.000Ft volt!
Véletlen, hogy pont annyi, amennyit éppen aznap a sulimra akartam befizetni, amit oly' nagy gondossággal, éppenséggel bentfelejtettem az asztalon?
Hogy miért vettem ki?
Féltem attól, hogy más veszi ki, mert én már ekkor tudtam, hogy, ez bár jól jönne, de nem az enyém és valószínűleg másnak is elég jól jönne és lehet ő is egy diák volt aki ezért a pénzért megdolgozott és éppen be akarta fizetni az iskolájára, kurvára nem vagyok ennyira karitatív (de amúgy kurvára ennyire az vagyok!) de most elfogott egy érzés, amit tényleg az aggódás szült, gondoltam ha nem jön vissza, van egy blokkom és legfeljebb elviszem egy OTP bankba és a blokkról kiderül valójában kihez is tartozik a pénz, nekem nincs bankártyám én nem szeretem a bankártyákat!
Vártam egy kicsit, hátha visszajön valaki és vissza is jött, egy fiatalkorú srác tippelésre azt mondanám 22 éves aggódva támadta meg a mellettem álló készüléket...
...ugyais smsben megjött neki 80EFt lekerült a számlájáról, miközben neki azt írta ki az automata, hogy a pénzügyi tranzakció sikertelen, ezért fogta magát, kiszedte a kártyáját és indult dolgára, de valójában a gép ekkor már újradolgozott és megoldván a problémát, mégis kidobta a kívánt összeget, csak ekkor már az ügyfélnek se híre se hamva.
Aggódó fejét nézvén, hagytam kicsit had szenvedjen, bár ezt már csak a bennem rejlő gonoszságom szülte, lehet csak jobban megnézni akartam, ki az akinek segítek, majd eldöntöm, visszaadom-e, nem tudom, lélektanilag nem akarom már megfejteni a dolgot.
Tehát gyors gondolkozás után odaszóltam neki: 'Ne haragudj, nem ezt keresed?'
Rámnézett, meglátta kezemben a blokkot és a pénzt, majdnem sírt, de nem, szemei jobb sarkából csak egyetlen könnycsepp buggyant ki gondolta magában hátha az övé az amit úgy szorongatok a kezemben, eleinte fel sem fogta a dolgot, sőt még az sem derült ki, hogy mire kellett volna ekkora összeg, sűrű köszönetek közepette elmesélte mi volt, hallani lehetett hangjából, hogy szívéről most ezernyi kő hull le, bocsánatot kért mert sietett, majd eltűnt a tömegben.
Én meg maradtam...se pénz, se a sulit nem tudom befizetni, mivel benthagytam az asztalon a pénzem és ha meg is lett volna, az idő viszont eltelt, bőven 5 óra után volt, nekem maradt a jövőhét és ugyanezen folyamat lejátszása, munka utáni rohanás, jegyvásárlás...de ki tudja, lehet jövőhéten dupla ekkora összeget találok.
A tanulságot meg, vonjátok le Ti!:)
2009. január 23., péntek
...attól még barátok lehetünk...
A szakítás csak szítás.
Egy jó drága szak, amire évekig járunk,
szatíra Színészképző:
vagy elvégzed diploma
vagy feladod félidő befejezetlen, tudom kellemetlen, lator s orvoslat a Te_Én?és a Magad.
Tagadd, hogy könnyű s tagadd, hogy Ő benned marad, bújtasd s rejtsd el, jó, felejts el!
Üres edény volnék, bödön nagy tál vagy csak simán egy köcsög?
Kinek rosszabb, aki meglépi megteszi vagy aki tűr és vele teszik meg majd végül?! Kinek sérül a lelke,Lelkem, jujj megint és, de kellemetlen, telente az unalomba főleg, szinte, ki vagyok a lomba dobva ha ősz lenne simán csak a kivagyok' lomba, hisz Ő volt mr.Lombardi, most meg csak innék reggelig long bár drink_drunk_drunk...
...míg nyitva tar-tar tanak, míg tarra nem iszom magam vagy csak balra a sarokba nem hányok ezek a lányok, a sorok közé rányom_ja bé(j)egét a kockára fagyott water.
hey Walter!
Kisegítenél egy kis Wolt kell, kéne belém, mert asszem nem vezetem az áramot, egyszer anno a múltban valami megárthatott, áthatolt rajtam s bennem, már megint mit is kéne tennem?
Kivert biztosítake(eltűnt az a jól megszokott biztonságos kép)
Sokkoljatok, s néha ok nélkül kapok, kopott okok,Ok,OK, túlteszem magam.
Mikor nem?
Jah, amikor nem.
Majd szólok, s leszek szóló megint,de ezek intő jelek, (Hívjatok mentőt!) mégis mire vél_jelek, na most szinte vél_ig sértem magam, majd vállrángatva beveszem s A Válium_ig HAT!ol, pedig ez csak a hatás_vadászat!
Szerintem jó arc vagyok,
szerintem mindent megadok ami kell,
ami kellhet,
ha kell:
Gallagher koncert Oasis,
ha kell röpítelek messzire Oázis,
ha fáradt vagy a sexhez adok neked Orál is,
csak,
Drágám, érezd velem, mindig jól magad, s ne legyen gondod, hiába a condom, ha mire felraknád lelankad, kell a fegyelem, a figyelmem, de figy csak az elmém izgasd!
Miért csak én gondolkozom így?
Keresek egy társat vagy maradok a társas magányban, de nem érzem ám rosszul magam, ne hidd, a hídról sem fogom levetni magam, jajj, de tudtam, hogy kivánnád, mert kivágnál, de helyetted én tettem meg!
Azt hiszed rosszul döntöttem, pedig csak te döntöttél rosszul,
mikor a rossz útra tévedtél, én meg mikor megdöntöttél s hagytam,
ugyan hagyd már a bosszút!
Tudom, azt hitted, te vagy a boss, de már csak emlék,
egy dobozba zárt eposz.
A szakítás, ha kérded, ember, nah az, de rossz!
2009. január 14., szerda
.jpg)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
